A szerepepoliakrilamid (PAM) a hulladékégetési folyamatban elsősorban a füstgáztisztító rendszerre összpontosít, különösen a félszáraz füstgáztisztító rendszerben. A fő funkciója, hogy flocculant anyagként működik a poreltávolítási hatékonyság növelése érdekében. Nem vesz közvetlenül részt az égési folyamatban, és nem használják a repülőhamu szilárdsítására (azaz a cement vagy a kelátáló anyagok szerepére).

Íme a konkrét funkciók, hatások és alkalmazási szakaszokPAMhulladékégető üzemben:

Alkalmazási szakasz: A porgyűjtő előtt a spray szárítási reaktor (SDA) vagy a keringő folyékony ágy (CFB) kéntetlenítési rendszere után

A félszáraz kéntetlenítési folyamat során (ez az egyik leggyakrabban használt kéntetlenítési módszer a hulladékégetéshez) a mészcsomagot atomizálják és a reaktorba permetezik, reagálva a savas gázokkal (mint például az SO) ₂, HCl, HF stb.) a magas hőmérsékletű füstgázban szilárd sórészecskék kialakulásához (például CaCl ₂, CaSO₃, CaSO₄) és reagált mész.

Ugyanakkor a füstgáz nagy mennyiségű eredeti repülőhamut, égetlen szén-részecskéket, nehézfémvegységeket és a reakcióból keletkező finom részecskéket is tartalmaz.

Ezek a részecskék (különösen a reakcióból keletkezett új részecskék és a nem reagált finom mészpor) általában nagyon finom, és nehéz hatékonyan elfoglalni a későbbi poreltávolító berendezésekkel (például zsáktípusú porgyűjtők vagy elektrostatikus csapadékok).

Alapfunkció: Flokkuláció

A poliakrilamidot (általában anion PAM) hígítják, és nagyon alacsony koncentrációban (ppm szinten) befecskendezik a reakciós torony kimenete és a porgyűjtő bemenete között lévő füstbe vagy reaktorba.

A PAM egy hosszú láncsú polimer. A molekuláris lánc aktív csoportjai (például amidcsoportok) több finom porrészecskét adszorbálhatnak a híd- és töltéssemlegesítő hatások révén (főleg az anion PAM negatív töltése kölcsönhatásban van a részecske felületén lévő pozitívan töltött területekkel).

Az adszorbált részecskék közelebb kerülnek és nagyobb flocculákat alkotnak. Ezt a folyamatot flokkulációnak nevezik.

Fő hatások:

Jelentősen javítsa a poreltávolítási hatékonyságot: Ez a legfontosabb hatás. A PAM flokkuláció után kialakuló nagyobb flokkulák jelentősen megnövekedett telepedési sebességgel és inerciával rendelkeznek, ami megkönnyíti őket a későbbi zsáktípusú porgyűjtők (szűrőzsák átvétele) vagy elektrostatikus porgyűjtők (feltöltött, majd az elektródák által rögzített) hatékonyan eltávolítását. Ez közvetlenül csökkenti a füstgázban lévő por kibocsátási koncentrációt (részecskék).

A szűrőzsák teljesítményének javítása (zsáktípusú porgyűjtők esetén):

A nagyobb flocculusok kialakulása után a szűrőzsák felületén kialakuló porréteg (szűrőtorta) jobb levegőpermeabilitással rendelkezik, csökkentve a szűrőellenállást.

Csökkent a finom részecskék behatolásának lehetősége a szűrőanyagba vagy a szűrőanyag pórusainak blokkolása, ami segít meghosszabbítani a szűrőzsák élettartamát.

A kialakult porréteg könnyebben tisztítható le, javítva a tisztítási hatékonyságot.

Saveltávolítási hatékonyság javítása (közvetett): A flokkulációval elfogott reagálhatatlan mészrészecskék csökkentik a füstgázzal menekülő részecskék mennyiségét. A zsáktípusú porgyűjtő szűrőzsákfelületén lévő porrétegben rögzített mész továbbra is reagálhat a belépő savas gázzal (másodlagos reakció a szűrőzsákfelületen), tovább javítva az általános savantávolítási hatékonyságot.

A berendezés kopásának csökkentése: A későbbi berendezések, például az indukált húzóventilátor finom részecskék kopásának minimalizálása.

A repülőhamu tulajdonságainak (potenciál) javítása: A flokkuláció során kialakuló nagyobb részecskék bizonyos változásokat okozhatnak a repülőhamu fizikai tulajdonságaiban (például a részecskáméret eloszlása és a folyékonyság), de ez általában nem a fő cél.

Alkalmazási pontok:

Típus kiválasztása: Az anion poliakrilamid általában a hulladékégetés füstgáztisztításában használható. Ez azért van, mert a füstgázban lévő porrészecskék (repülőhamu, reakciós termékek) bizonyos körülmények között gyakran gyenge pozitív töltéseket hordoznak (különösen félszáraz rendszerekben), és az anionikus PAM hatékony flokkulációt ér el a töltéssemlegesítés és a híd hatása révén. A kationos PAM-t gyakran használják a vízkezelésben, de kevésbé használják a füstgáz flokkulációjában. A nem ionikus típust néha konkrét helyzetekben használják.

Befecskendezési pont: A reakciós torony után és a porgyűjtő előtt kell lennie. Általában a reakciós torony füstgáz kimenetében vagy egy dedikált párásítási / aktiválási reakciós kamrában injektálják. Az injekciós pont elegendő turbulenciát igényel ahhoz, hogy biztosítsa a PAM oldat és a füstgáz teljes keverését.

Injekciós koncentráció: Az adag nagyon kicsi, általában ppm szinten. Pontos mérési és hígítási rendszerek szükségesek. A túlzott injekció falragadáshoz, elzáródáshoz vagy hatáscsökkenéshez vezethet.

Feloldás és éretés: A PAM-nak egy külön feloldási eszközre (például éretési tartályra) van szükség az alapos feloldáshoz és "éretéshez" (amely lehetővé teszi a molekuláris láncok teljes kiterjedését), hogy a legjobb flokkulációs hatást érjen el. A rossz feloldás "hal-szem" alakú gél blokkokat eredményez, rossz teljesítményű és hajlamos a csővezeték fúvókák elzáródására.

Együttműködés más hatóanyagokkal: A PAM flokkulációt általában mészlepetéssel (savatlanító), aktív szénnel (adszorbciós dioxinokkal/ 重金属)， stb., hogy közösen elérjük a füstgáztisztítás célját. Összefoglaló:

A hulladékégetés során a poliakril-amidot (PAM) elsősorban a füstgáztisztító rendszer utolsó részében (kéntávolítás után és poreltávolítás előtt) használják, hatékony flokulánsként szolgálva. Ezt a finom porrészecskék (beleértve a repülőhamut, a kéntetlenítési reakciós termékeket, a nem reagált mészt stb.) nagyobb részecskékké való koagulációjával teszi lehetővé, ami jelentősen növeli a későbbi porgyűjtők (különösen a zsáktípusú porgyűjtők) rögzítési hatékonyságát, így hatékonyan csökkenti a részecskék kibocsátását és közvetett módon javítja a kéntetlenítési hatást és a szűr Használata minimális, de hatása döntő. Ez az egyik fontos kiegészítő intézkedés annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékégető üzemekből származó füstgáz megfeleljen a szabványoknak (különösen a részecskék koncentrációjának ellenőrzésére). Nem vesz részt az égési folyamatban, és nem használják a repülőhamu végleges szilárdadási kezelésére.